A macskaköves út
Írta: mehecske181 Dátum: December 12 2008 19:34:03
Gy
Az utcasarkon egy ház elõtt,
játszom újra a merengõt.
A macskaköves út végén,
Teljes hír
Az utcasarkon egy ház elõtt,
játszom újra a merengõt.
A macskaköves út végén,
ülök az útpadka szélén.
Cipõk sietnek el nesztelen,
belevesznek a homályba halkan,
tûsarkak koppanására figyelek felr30;
Zaj van!
Sikolt az utca,
jajgatnak a kövek,
elhaladva óbégat a tömeg.
Csak lefelé bámulok,
nézem az apró porszemeket
hogyan sodorja tova a szél,
miközben a fuvallat a halálról mesél.
Dudaszó csapja meg a fülem,
káromkodás is hallik.
Igen, igenr30;.
Az utcán az élet tovább zajlik.
Valami hirtelen a vállamon landolt,
majd nyomban a macskakõre esett.
Egy sárga falevél volt, s súgott szerelmeset.
Súgta azt, hogy lángolás az élet,
hogy rövidet élt, de legalább szépet.
És jött egy talp, és megölte végleg
eltaposta mosolyát a kis falevélnek.
A következõ lépésnél kilehelte lelkét,
leesett a cipõrõl, felismerhetetlenné tették.
A macskaköves utca végén,
hol a halál fuvallata megcsap,
hol a falevélgyilkolás megy csak;
hirtelen fékcsikorgás szakít félbe,
s a játszott merengésnek végleg vége..