Lakoma
Írta: SL Dátum: December 16 2008 13:53:11
Gy
Várják a lakomájukat mohón,
Türelmetlenül, mély hangjuk zendül
Teljes hír
Sötét kastély, benne gyertyafényes
Bálterem, és megannyi rút, éhes
Emberforma csuklyás démon-lény,
Oly fekete minden akár a szén.
Várják a lakomájukat mohón,
Türelmetlenül, mély hangjuk zendül
Ocsmány, piszkos, karmos kezük lendül,
Örülnek, ehetnek végre olcsón.
És sorban jönnek a furcsa étkek,
Szokatlan nem e világra valók,
És csak zabálnak a rusnya falók.
Jaj a látvány mily rút Ocsmány népek.
Egy Keselyû kõröz fejük felett,
Jó falatra várva-vár untalan,
De még nem tudja azt, hogy hasztalan,
Hisz a démon-had nem hagy szemetet.
Megjön az utolsó fogás, Angyal
Mi tálcára került. Fehér, áldott fény
Veszi körül. A legidõsebb vén
Marcangolja hatalmas agyarral.
És most kezdõdik csak a vacsora,
Hiszr nyert a Gonosz, meghalt a csoda.
A Keselyû sem bírja, elfordul,
S elrepül a horizonton túl.