Naponta új gondolatok
kedvenc játéka vagyok.
Lenyûgöz, rabul ejt,
Elvakít, vagy felemel.
a gondolatom.
(A gondolatok
nem hajléktalanok.)
Minden nap más a világ,
Mindig más csoda vár.
Az aszalt arcok
magzatra emlékeztetõ mosolyán
túllépve, szivárvány hull alá.
De itt ülve a trónuson,
Elgondolkodok, vajon
e nagy tömeg öröme
-ki elõttem ünnepel-
meddig jut el velem
ezen az ünnepen.