Segélyt kér a templom egere
Írta: lnpeters Dátum: December 19 2008 07:56:05
T

Ha van a költségvetésben keret,
Adjanak némi száraz kenyeret!

Teljes hír


1934-ben:

Nagyméltóságú, Kegyelmes Urak!

Birtokomban egy vitézségi érem,

De alázatosan csupán azt kérem,

Ha van a költségvetésben keret,

Adjanak némi száraz kenyeret!

Naponta imádkozom a kereszten,

Trianont teljes szívvel elleneztem,

Engem is érintett a magyar átok,

Mert macskákat küldtek rám az oláhok,

És mióta az édes haza csonka,

Még nem jutott egy becsületes sonka.

Önöktõl némi élelmet remél

Egy hazafias és vitéz egér.


1945-ben:

Tisztelt Népfront!

Én voltam a legkisebb partizán,

Átúsztam a Maroson, s a Tiszán,

Golyózáporban német sáncra hágtam,

És Tigris-tankok lánctalpait rágtam,

Most éhesen, kibombázva és fázva,

Sivár és üszkös templom-romokon

Üzen Önöknek egy emlõs-rokon:

Egy harcos, cincogó antifasiszta,

Kinek a lelkiismerete tiszta;

Hogy számos kenyérjegyem ellenébe

Némi kenyeret adjanak cserébe!


1950-ben:

Elvtársak!

Én az egyházat romboltam,

És következetes voltam,

Mint hûséges kommunista.

Elvtársak, íme egy lista,

Hogy a fogam mit dolgozott,

Hogy milyen sok kárt okozott

Mindig a reakciónak.

Agyaram volt a fegyverem,

A klérus nem bírt el velem.

Ha kulák-padlást sepernek,

S búzát, kukoricát mernek,

Nekem is jusson egy kicsi!

Elvtársak! Éljen Rákosi!


1957-ben:

Kedves Elvtársak!

Én egér vagyok, s nem ürge,

A ruhám munkásõr-szürke,

Ellenforradalmi csürhe

Tõlem nem jutott a csûrbe!

Nem megvetendõ érdemem

Komoly jutalmat érdemel!


1988-ban:

Kedves Urak és Elvtársak!

Régi káder vagyok, kérem,

Van ezer kitüntetésem,

Mint fizikai dolgozó,

Párttag, s mától vállalkozó

Tudom, hogy mi fog elmúlni,

S hogy most kell sokat lenyúlni!

Zsebem és gyomrom megtömöm,

Jövõre is legyen öröm,

A macska elõre köszön,

Aztán jöhet a vízözön!


1992-ben:

Tisztelt Uraim!
Mindig tartottam a tisztem,

Mária-képet õriztem,

Egy német egér a vejem,

Apró vagyok, s bõr a fejem!

Mennyit kérek? Ahogy vesszük!

Jobb, ha kölcsönnek nevezzük!

De vissza nem térítendõ,

Hogy tele legyen a bendõ!

Így lesz látszólag etikus,

És nagyon demokratikus!


2008-ban:

Uraim!
Fejem kopasz, szemem csipás,

A sokféle megszorítás

Mellett - és most ez a lényeg:

Én itt még mindig megélek!

Hogyan? Higgyék el, én tudom,

Ha megfizetik - eladom!