Karácsony
Amikor télen meghal a föld,
Mikor sötétség borul a világra,
Kékre fagyott, reszketõ testtel jó
Bemenekülni egy meleg szobába.
Kint hagyva mindent, ami a múlt
S amit a hó már betakart.
Meggyónni minden vérzõ sebet,
Amit a bûn felkavart.
Sokan vagyunk elhagyatva
Oly bizakodók, mint egy árva,
Ki csodát remélve néz szelíden
A gyermektelen édesanyára.
Rajtunk kívül is vannak sokan,
Kik bár örökké velünk élnek,
Figyelmet, békét, törõdést
Csak karácsonykor remélnek.
Szeretettel fordulj most felé,
Kire hétköznap idõd nem marad.
Karácsonykor borulj szívére,
Ajándéka légy önmagad.
2007