Más vagy, olyan más!
Mint ezernyi gondolatból
a legszebb szó-varázs.
Vagy szelíd bókok között,
egy meghitt vallomás,
mely szívhúrokon pendül,
mikor játsza dallamát.
Olyan vagy nekem, mint
a tisztán szóló ének,
mely titkokkal csendül fel
és szenvedéllyel éget,
ha már a vágy felhevül
bennünk
és egymásnak mondjuk;
- így még nem szerettünk-
Más vagy, olyan más!
Új élet kezdete,
s utolsó állomás, hol
minden csupa fény lesz,
amíg tart a véglet,
mert jól tudjuk,
hogy ez az, az út, mely
a csillagokig érhet.