.jpg)
A fények, melyek a szemedben égnek,
Táncolnak helyetted;
Ne félj tõlük, kérlek,
Mert ne akarnak megbántani Téged!
Csupán illúziókat kergetnek Benned,
Ezáltal látod e eszmei színeket,
Melyek lebegnek elõtted,
Ha meghallod e remeket.
E vers különben e gyönyörre termett!
Most ébresztett fel a "vekker" engem...
"Egy" katarzis kergetõzik bennem,
Hogyha láthatok királykékségeket.
Violás- bíboroskék, tengerzöld illetve miegymás mellett;
Rejtõzik el a kihangosítóval egyetemben,
Mivel szeret szerepelni kis csapatával itten.
Fények színkavalkádjával érzékivé tette ezt az estet.
Ezek a fénységek magukért beszélnek,
De ha megszólalnak, akkor aztán véged!
Lehullanak eléd a tarkabarka leplek,
És felidézõdik kristálytiszta jelened!
De van hogy visszatérnek a látszatos emlékek.
Aztán minden zavarossá válik egy percre,
Majd a termékeny fények mindent elrendeznek?
Ha bajban vagy, biztosan segít imázsod fénye!