Egy elmúló nyári nap
Írta: janus Dátum: Augusztus 06 2007 04:59:19



Béka sereg zeng, s bólogat a nádas
A gázlón gólya áll, de már lebben szárnya,

Teljes hír






Béka sereg zeng, s bólogat a nádas
A gázlón gólya áll, de már lebben szárnya,
Légbe fúrja cs?rét sietve, mert házas,
Kémény tetején várja éhes fiókája.

Alatta a táj szinte mozdulatlan
Szedel?zködik a megvénült Délután,
Boglyák árnyéka nyújtózik lassan,
S mire itt az Est el is szakad talán.

Széttört görögdinnye a zöld gyepen,
Vörös húsából rigó csípi vacsoráját,
Nem jár már más a dinnyeföldeken,
Csak a kuvasz rágja rozsdásodó láncát.

Apró bárányfelh?t a szél sodorja el
Lassan beleolvad a keleti láthatárba,
Az Alkony lépked arról szürke sz?rrel,
S tereli a Napot a hegy kiálló csúcsára.

Beleakad a Nap gyönyör? bíbor ruhája,
A tájra foszlik a milliónyi pirosló cérna,
S a Nap már bújik is nagy-nagy zavarába,
Elrejti a túloldalon a hegy árnyas szakadéka.

Az ég kékjei parádéznak, ki er?s, ki sápadt,
Majd elvegyül köztük a piros s a rózsaszín,
De az est fekete lova hamar közéjük vágtat,
Csillagok szikráznak a tejúton kopogó patáin.