Nem az a szeretet, emberek,
ha angyalok nyelvén énekek,
s szeretet-himnuszok harsogó
kajánok hangjaként zengenek!
Felfedezhettek bár titkokat -
renghet a föld is az ég alatt -
ha hitetlenség, és ostoba
gõg minden szeretet záloga!
Oszthattok koldusnak kincseket,
máglyára vethettek testeket,
színjáték - olcsó és könnyû juss -
ha nem áldozzátok lelketek!
A szeretet türelmes, jóságos,
önzetlen, mély és alázatos.
Könyörületes, ki megbocsát,
megváltó imát mond, s könnyet ont.
A szeretet örök és végtelen,
túlnõ a halálon, s képtelen
erõvel bír, ha a gondolat
megfogan: nyomában fény terem!
Fényt neveljetek, hát, s vessetek
szeretetmagot, s ha gyermeket -
elhagyott árvát és rongyosat -
öleltek, kihajt a szeretet!
Hit, remény, szeretet - szép szavak -
de csupán üresen konganak,
ameddig lelkünk hamis tükör,
s szívünkben fényvirág nem fakad.
(Szintén mûhelymunka - téma: Szent Pál csodálatos Szeretethimnuszának szabadon értelmezett parafrázisa, pergõn, hangsúlyosan)