Életem
Vékony fonálból szõtt háló csupán.
Létezem,
Néha a végtelen érzelmet egy gyenge szélfúvás töri át.
De az út...
Mindig tudom melyiken menjek,
De az út,
Sosem tudhatom merre vezet.
Aki lesz,
Azt nem ismerhetem elõre,
Magam sem
Tartom sorsomat saját kezemben.
Szeretek,
És ha szeretek, örökké szeretek.
Megmentett,
Õ, a személytõl független szeretet.
Istenem,
Mikor más ölel, te ölelsz.
Mesterem,
Minden jó szóban te kedveskedsz.
Vígasztalsz,
A sötétben fényed reményt ád.
Tagadnak,
Mégis, miért ilyen a világ?