Mennynek országában
Kellemes csoda hiányozni nem fog.
Hûs, lágy levegõben a liliom egyfolytában virágoz.
A fehér kupái örökkön lesznek nyílva
Õk mellükbõl illatok
S végtelen aromái az embert hívja.
Ott, a világos puha, halk, lágy zenében
Soha nem tudod mi következik.
Éjjelt követi a nappal, az örökkön lét létezik.
A fák között madarak tillje harsog
Az angyalok szárnyalnak.
Fájdalom visszhangzását nem hallom, megfelel a csodának.
Folyók szélei zöldek
Tiszta vizük forrás.
Lelkek ott fürödnek szerelemben, ez az áldás.
Így eltöltve csendben vidámságunk jogán
Melyben mindegyik pillanat
Az örök létet szárnyán.
Egy édes szállás, béke, gyönyörûség kertje
Ott minden csoda álom
Csak hiányzik egy virág az Édenkertben.
Figyeld, vendég jött földiek otthonából
Fehér lélek, ifjú
Fellegek lágy nyergén, szivárványból.
Az összes lélek elejébe érkez
Mosollyal õt fogva
Lágy szavakat mondva, jó kívánságuk szórva.
Itt is nagy a kíváncsiság, és jõ a kérdés:
Lent senki szíve érted nem szól hiányzásként.
Talán anyám ki a világra hozott
Fájhat neki, mikor
Anya, gyermekét búcsúztatott.
Így a gyermek mondva
Könnycsepp arcán pereg
S a földre esve, gyöngyvirágot termett.
Azóta a mennyben virágból hiány nincsen
Mi lent a Földön
Megtalálod ott fent , az Égben.