Az én fa-tündérem
Írta: Marie Marel Dátum: Január 16 2009 10:30:04
Z
Anyám belém nevelte:
Bûnökkel terhes az élet
és minden lélek.
Teljes hír
Az én fa-tündérem
Óh,
de rég
nem gondoltam rád!
Fordulhatott hozzád
ki hajlandó volt hinni benned,
fõleg persze a sok gyermek.
Ott éltél az égbe nyúló
nyárfa odvában.
Én láttam.
Ott ültél
mellettem a lépcsõn.
Kezed félõn
megfogtam: felnéztem rád
- gondjaim eltakarta arany-ruhád -
szívemen a repedések összeforrtak,
mikor halkan mondtad:
jó vagy.
Nem hittem, persze.
Anyám belém nevelte:
Bûnökkel terhes az élet
és minden lélek.
Szombat volt a napja
Mikor lábbal harangozva
Papírra írtam bûneim sorát.
Szorongva hívtam a fa angyalát,
súgna talán. Õ biztos tudja
mi annak a módja:
bûnös ne legyek,
Csak gyerek.
2009-01-15