Nagyapám volt a mesemondó...
Szeretett, soha nem mondta.
Most figyel a régi képbõl engem
Látom, fülén lóg citromnak virága.
Mellette ül Nagyanyám görnyedten
Ültek ketten, szemükben fájdalom
A múlt érdekes helyzetben...sajnálom.
Egyik éjjel jobb szárnya érintett...
Nagyapám csókja szememen hûsölt.
Éneklõ porban életét mesélte
Szobámban fonódott az utca fénye.
Nagyapám jó ember volt,
Szobámban a citrom illata szállott.