Ma már védett, nagy ingovány,
Gáz tör fel belõle,
Félelmetes, elnyel mindent,
Irtóznak is tõle.
Néha a láp szellent egyet,
Nagy buggyborék buggyan,
Csoda, hogy a sok kénes gáz,
Soha be nem lobban.
Esténként, ha nincs légmozgás,
Lidércfények gyúlnak,
Az ingovány párájában,
Szellemek táncolnak.
Azt mondják, kit elnyelt a láp,
Elõjön ilyenkor,
Megmutatja mind itt magát,
Hogy milyen volt egykor.
De amikor megjön a szél,
Mind eltakarodnak,
Fények és a szellemek is,
Mind láp alá bújnak.