Holtak udvara
Írta: Rawena Dátum: Augusztus 07 2007 15:42:42
A gyásznép már elment,
Mindenki elhagyott,
Teljes hír
Kés? ?sszel mikor már a fák csupaszak,
Mártsak te, állsz ott a sírja felett.
A gyásznép már elment,
Mindenki elhagyott,
Senki ki átérezné bánatod,
Senki ki osztozna gondjaidba.
Mártsak te, állsz ott, a Holtak udvarába.
Szeretted ?t, ? volt számodra az élet,
Életed most halott, s lelked is vele halt.
Mártsak tested él, szemedbe se fájdalom, se könnycsepp.
Tekinteted üres, akárcsak szíved.
Akkor, ott, szerelmeddel haltál.
Életednek nem látod értelmét.
Holdvilágos éjjelen az utcákat járod,
Hátha megleled célod.
Akárhányszor elindulsz otthonról,
Utad mindig, sírjánál véget ér.
Még mindig szereted, bár tudod, halott.
Utána akarsz menni, de er?d elhagyott.
Kevés vagy az önkez? halálhoz.
Senki nem érti meg fájdalmad,
Senki nem segít rajtad.
Várod, hátha az öreg Kaszás megszán, de hiába.
Nem jön érted, nem kopogtat ajtódon.
Nem tudsz meghalni, élned kell.
Élsz, bár lelked már rég vele halt.
Szenvedsz, és ennek nem tudsz véget vetni.
Várod megment?d, de nincs jelentkez?, ki segítene.
Hiába, a te poklod itt van,
Melyet sokan -boldog élet-nek hívnak.