A csoda mindenkiben ott lapul
Írta: marica Dátum: Január 22 2009 14:54:05
T
A csoda mindenkiben ott lapul
Teljes hír
Raffaello: Az athéni iskola (részlet). A képen az ideák világa fele mutató Platón és a neki ellentmondó, földi létezõkre mutató Arisztotelész látható (Forrás/Metafizika-Wikipédia)
A csoda mindenkiben ott lapul
A tett, az agyba van zárva.
Piciny kalitkába, gondolatformába!
A zárnak, titkos a kódja,
Mindnek megvan, ami nyitja.
Kinyílt kalitkából, szárnyal a gondolat,
Tettek követik a gondolatokat.
Történik mind ez, másodperc töredéke alatt.
Jól tudja az agy mikor, mi a dolga.
Sok millió tettnek egyszerû a kódja.
Mikor mit kell nyitni az agy, jól tudja.
A házépítésnek, igény a kódja.
A fõzésnek éhség, és sok más pótolja
Irányítja az agy, a test minden részét,
Kívül és belül, a test egészségét.
És még azt is irányítja agyad,
Hogy feltétlen, szaporítsad magad!
Ennek a tettnek szerelem a kódja,
Ezt a feladatot, az, biztos megoldja.
Mûködik a tested minden funkciója.
Az agy, hogy mûködtesse, néki az a dolga!
A test, az agy, bonyolult szerkezet.
Kutatja az agy, a tudat mi lehet?
Az agy, az agyat, önmaga kutatja,
A megoldás, a tudat, kódjának tudata!
S ha megvan a kód, minden meg van fejtve,
Kinek az agyába, hol, mi van elrejtve!
Na de ennyit elég az agynak feldolgozni,
Ahhoz hogy mûködjek, most megyek dolgozni.
Most másként használom az agyam,
Különben gondolatim, lomb hullása van!
A lombhullást követi, végtag alatt alom,
De az agyammal, ezt még nem akarom!
Így a papírról, fel emelem karom,
Az írást, mint végzetem, cseppet félbehagyom!
Szükségem elvégzem, aztán folytatom.
Remélem, agyammal, még akkor is akarom
Míg teszek-veszek, agyam többfelé forog,
Mit rutinból teszek arra, nem gondolok.
Bontogatom ágaim, gondolatom szárnyain.
Várom a kódokat, éter hullámain.
Az éter hullámhosszán, információ száguld.
Mit nem fog fel az agy, tovaszáll, alá hull.
A rezgést az agy, tudattá formálja,
Mikor ezt megtette, tudat alárakja,
Ott kódolva, addig tárolja,
Míg újabb kóddal, a tudatot kinyitja.
Változik a világ, szinte percrõl, percre,
Dolgozik az agy, hogy mind ezt begyûjtse
.
Hidd el! Minden ott van, mindenki agyában,
Csak felszínre kell hozni, mikor megtalálja.
De mivel mind ehhez energia kell,
Az energia fogy, azt pótolni kell,
Ezt jól tudja az agy, s ha kihagy,
Te test bajba vagy.
Most a végtagokra van szükség,
Enni, inni való kell, s egészség!
Mind ezt teremtsd meg magad,
Legyen házad, ami a várad s benne ágyad,
Hol alszol egy jót, ha a test s az agy, elfárad!
Termeld újra magad, a tested s az agyad,
Hogy ismét megvalósítsd, gondolataidat.
Segítségedre áll, ezer új gondolat.
S mind az, ami fenn van, te és én vagyok,
És tettre kész gondolatok.
Én vagyok neked, te énnekem,
A világ a miénk, hirdesd az éteren!
Minden embernek, így zajlik élete,
Kinek ez, kinek az, kinek amaz a végzete!