Ajándék
Írta: krisztina Dátum: Augusztus 08 2007 04:52:01
Felnézek az égre, kezem össze teszem,
kérlek szeresd ?ket, ezt tedd meg nekem.
Teljes hír
Isten adott még egy életet,
de küzdjek érte, így ítélkezett.
Adott betegséget, gondokat, kínokat,
nem kímélve, a síró, retteg? arcokat.
Félelemmel fekszem, remegve ébredek,
hirtelen, fiatalon, öregedtem éveket.
Uram, te mindenek tudója, oda fenn,
mond, hogyan gy?zzem a terheket, ide lenn.
Adtál, s most önz?n kérdem t?led,
várhatok - e segítséget fel?led.
Sok a baj erre, a szélmalom küzdelem,
nem az érdekel, mi lesz velem.
Csak ?k kiket szeretek, s az életet jelentik,
meddig kell küzdjenek, a gondokkal megint?
Ez a sok gond, egy különös átok,
melyb?l egyhamar, kiutat nem látok.
Fortuna kegyei nem fordulnak felénk,
nem tesz jót, kis szerencsét sem, elénk.
El?ttem, csupán egy sötét alagút,
nem látom a végén, van e kiút.
Felnézek az égre, kezem össze teszem,
kérlek szeresd ?ket, ezt tedd meg nekem.
A család a mindenem, s, a párom,
legyenek boldogok, csak erre vágyom.
Segíts, úgy, mint tetted, nézz le ránk,
szórj kis remény fényt reánk.
Nagy krisztina Pécs, 2006. 07. 18.