CCCV. szonett
Hogy életre kelt, nem én hívtam őt,
Sajnálatával maga választott;
S el kellett játszanom, a "Nagy költőt"
Újra és újra, míg halt és itt hagyott.
Hamis életem sokadik drámáját,
- Írni szerelmet, halált, ... hasztalan;
Olybá tűnik elérte pusztulását,
S hiába virult vágyam tavasza.
Gyászom mécsese már csak hunyorog,
Ajkam csüggedten számlálja lépteit;
- Utolsó út, mely felé vánszorog,
Hol egy kicsinyke hant emelkedik.
- ...Azt hiszem megöltem szeretett Múzsám, -
- Vagy talán, Ő ölte meg saját magát? -
20090119
Louis De La Cruise
Minden jog fenntartva!