Istenem,mikor a Nöt alkottad
Kis csontra volt szükséged.
S a tisztelt férj mellé
A menyország szépét itélted.
Egy ilyen csodának
A kis csont az ürügy
Melyet Ádámtól vetted
S a házasság egybekötött.
Akkor, a sok bölcseséggel
Mert semmit találomra nem teszel,
Gondolatod odáig vitt
Csontot,lábból nem veszel.
Hogyan!Éva ki az elsö asszony
Lába alatt legyen Ádám?
Vagy a fejböl csontot vegyen
Istenem,uralkodjon minden álmán!
Igy a döntés középre jött
Borda csontból veszünk egyett
Örök lényed emlékeztet
Te, vagy a legcsodásab szentem.