Éjszakánként, már az éledő tavaszról álmodok.
Látom a napot, amint a felhők mögül felragyog,
És csak ömlik, árad mindenütt az aranyló fény,
Hevesen ver a szívem is, mert minden újra él.
A természet leveti zúzmarás, fagyos gönceit,
És helyette, színes, pompás virágokba öltözik.
A szellő friss leveleket hintáztat az ág hegyén,
Siess, jöjj kedves tavasz, és múljon már a tél.