Imádkoztam – felejtsem el,
Isten súgta ne tegyem meg
Az idő gyógyír, várd ki lelkem,
ne legyél oly türelmetlen!
Lassan-lassan gyógyul a seb:
albumokat előveszem
emlékekkel a kezemben,
- fájdalomtól rettegve,
óvatosan lapozgatom,
egy-egy képnél elmélázok
- ó, de szép volt…
nézegetem, révedezek…
Foltozgatok, szövögetek
ne felejtsem, honnan jöttem
Szívem nyugodt, nem zakatol
sorsomat már elfogadom,
szép volt, rég volt - ez már a múlt,
Utamon végig kísér az Úr.