Kitépett szívvel
Írta: ese23 Dátum: Február 05 2009 17:54:56
H
Kitépett szívvel járom utamat,
Reményvesztettek a lépteim.
Vonszolom az éjben magamat,
Emésztenek rémes kínjaim.
Teljes hír
Kitépett szívvel járom utamat,
Reményvesztettek a lépteim.
Vonszolom az éjben magamat,
Emésztenek rémes kínjaim.
Sötét szememben a fények
Már régen kihunytak, nem égnek
Agyamat tépik a rémek,
Kimossák a szép emléket.
Nem akarok lélegezni,
Csak hagyom magam megfulladni
A ködös, rémes éjszakában,
Összetörni egymagamban.
Marcangolnak a farkasok,
Mint kiéhezett nagy harcosok,
tele hassal odébb állnak,
Vége van a lakomának
Nem fáj semmim, csak úgy nézem,
Csontjaimat számba veszem,
Húsom, vérem, testem nincsen,
Lehullott a sok bilincsem.
Ég és Föld között lebegek,
Súlytalanul, nem feszengek.
Lelkem lassan, mosolyogva
Repül a messzi magasba,
Hol angyalok énekelnek,
Nincsen arca az embernek,
Hol az Isten lába nyomát
A szivárvány öleli át.
2009. 01. 09.