Van nékem egy piros ruhám
Férfiak ajkával szabott.
Oly gyönyörűen ráfeszül testemre
A nők csak figyelik, irigyek
S nem értik hogyan fodrozott?
Nem értik
Hogyan csavarodik bokáim köré?
Mintha öntve lenne rajtam
Csípőmet kiemeli
Megállva, súlya nehogy lerántsa...
Mindenemet mutassa.
De, ruhámnak van vékony tartója
Majdnem láthatatlan
Férfiak csodájára, diszitett piros Pipacsokban.
S a nyakamban fekete Piroxén tündököl
Mindenki megáll, figyelésük kérdő:
Ez a Pipacs, milyen vadmezőkről jött ő?