Hogy állunk Istennel, mi magyarok!
Írta: lnpeters Dátum: Február 09 2009 05:09:12
H
Hogy állunk Istennel mi, magyarok?
Ha nem mondja:
Vagyok,
Vagy nem vagyok,
Teljes hír
(Részlet egy most készülő hosszabb vers-kompozícióból)
Hogy állunk Istennel mi, magyarok?
Ha nem mondja:
Vagyok,
Vagy nem vagyok,
Ha nem makog, mint szegény Darwin majma,
S nem vet csodát,
Mint kést az avas vajba,
Nem is létezik?
Hogy állunk Istennel mi, magyarok?
Ha nem vet rigolyás átkot a vágyra,
Ha nem néz be gyomorba,
Nászi ágyba,
Ha nem cibál a hegyre fel,
Ha nem rendel eleve el,
Ha nem predesztinál,
Tán azt hisszük,
Hogy semmit sem csinál?
Hogy állunk Istennel mi, magyarok?
Őt természeti jelenségnek
Képzeljük talán,
El Ninónak az univerzum
Túlsó oldalán?
Tán tudományos kísérlettel
Megismerhető,
S képletekbe foglalható
Lenne?
Éppen Ő?
Hogy állunk Istennel mi, magyarok?
Tán azt hisszük,
Hogy a világ oly folyást vehet,
Isten helyett cselekedni
Szerencsénk lehet?
Ha a sorsunk nem találjuk,
Kezébe veszi,
Ha gyávák vagy restek vagyunk,
Amit kéne, azt helyettünk
Isten megteszi?
Hogy állunk Istennel mi, magyarok?
Hogy van, vagy nincs
Azt kutatni hiábavaló;
Akár volt, vagy akár nem volt trójai faló,
A város elesett,
De Homéroszban örökkévaló
A város
És a faló.
És Tróját már nem éri kárhozat;
Mert Homérosz jobban őrzi,
Mint akárhány
Tudós dolgozat.
Hogy állunk Istennel mi, magyarok?
Hogy van, vagy nincs
Azt kutatni rég nem érdemes,
Mert nem a léte az,
Ami lényeges.
Nem megtorol;
Csak válaszol,
És bennünk lakozik,
És útravalót ad nekünk,
Ha nem is létezik.