Csaba
Írta: lanna Dátum: Augusztus 11 2007 06:02:27
Valahol bennem, mélyen, egy hídon
Csaba intett és rám vigyorgott.
Teljes hír
Hatalmasat dörgött, villámlott
Ám én az egészb?l semmit sem látok
Valahol bennem, mélyen, egy hídon
Csaba intett és rám vigyorgott.
Tétován intettem vissza
Nem lát szemem, becsapnak a szavak
S ott vigyorgott Csaba
Ijedten álltam a híd alatt.
Vajon leugrik a mélybe?
Vajon felszáll az égbe?
? megtehet bármit
Csak nekem kell mindig várni?!
Csaba nem ugrott, nem szállt,
Csak némán elsétált
Mire észbe kaptam már mellém állt
S így kezd?dött köztünk a románc.
Vad volt s minden elsöpört
Elhagytuk minden baráti kört
Elhagytunk minden börtönt
S el, minden börtön?rt.
S hogy mi lett velünk - kérded;
Nem ugrottunk a mélybe,
Nem szálltunk az égbe;
Ott állunk ma is a híd alatt
Lelkünk örökre egy maradt.