Te, hasonmása vagy egy kristálypohárnak
Melyen tiszta karcolások hullámoznak.
Belőled szürcsölik rítusosan szertartásként
Hitvány szájak, vagy nyújtanak tudatlanoknak.
Magadban eldugod
A gyönyört a fájdalmat
Egybemetszve, vágva.
Így csókomat adom néked...
De, pohárban a méreg édes
S az Ambrózia mérgezett, és keseríti számat.