Szilánkosra karcolt idő
újra rajzolja arcomat,
miért hazug minden tükör,
megölve fűzöld álmokat.
Tegnapban a hamvas rózsa,
mában eltitkolt szarkaláb.
holnapban a vén barázda,
tükör nélkül kelő szobák.
Benned élek változatlan
-kortalan és naív kislány-
időn át is mozdulatlan,
szemeddel festett szivárvány.