II. ISTVÁN—II. BÉLA—II. GÉZA
1116-1131*1131-1141*1141-1162
Ezeregyszáztizenhat február három,
Kálmán fia István, ül a magyar trónon.
Kis idő multán már abban mesterkedik,
A cseh Ulászlóval békéről egyezkedik.
A tárgyalások nem hoznak sikereket,
A csehek megverik a magyar seregeket.
Tizennyolcban Velencével békét köt öt évre,
Húszban szemet vet, egy normann hercegnőre.
Húsz és harminc között rendházat alapít,
Váradnál Váradelőhegyen a premontreit.
A vak Álmos ismét a trónért jelentkezik,
Így huszonhárom, huszonnégy harcokkal telik.
Álmos a kudarc után Bizáncba menekül,
Fia a vak Béla, Pécsváradra kerül.
Istvánnak gyermeke nem született sajna,
Így örökösének nővére fiát, Sault akarja.
Újból két év nehéz háborúskodás,
Ellen királyokkal harcban leszámolás.
Harmincban megtudja, hogy Álmosnak fia,
Pécsváradon bujkál a monostorban.
Elhozatá őt és rangjához méltón ellátja,
Uros szerb zsupán lányával összeházasítja.
A koronát István nem Bélának szánta,
A hercegnek ezért később lett még gondja.
Ezeregyszázharmincegy március elsején,
Lelke már szabadon száll a halál mezején.
Holttestét helyezik örök nyugalomba,
Az általa alapított váradelőhegyi monostorba.
István halála után kitört a viszály,
Saul vagy Béla, ki legyen a király.
Magyar virtus szerint ismét harcban dőlt el,
Mely véget ért hamar Béla győzelmével.
Székesfehérvárott április huszonnyolcadikán,
Az esztergomi érsek által megkoronázván,
Az Árpád-házi Kálmán ágról a korona,
Mostantól az Álmos ágra szálla.
Mivel Bélát, Kálmán király megvakíttatta,
A hatalmat a tanáccsal és Ilonával gyakorolta.
Borisz herceg, Kálmán eltaszított fia,
Mint trónkövetelő, haddal jő az országra.
Ilona királyné hatvannyolc Borisz párti urat,
Mint pártütőket, azon nyomban karóba húzat.
Ahogyan az aradi országgyűlésnek vége lett,
Boriszra döntő csapást mért a Sajó mellett.
Béla külpolitikájának eredményeképpen,
A környező országokkal már megfért békében.
Elkezdi szervezni az udvari hivatalt,
Az egyház vezetőivel jó kapcsolatot tart.
Harminchétben meghódítja Boszniát,
Hercegévé teszi Lászlót, másodszülött fiát.
Hazahozatja apja, Álmos herceg tetemét,
Fehérvárott megtalálja végső fekhelyét.
A halál eljő érte is negyvenegy februárjában,
Megnyugvást talál ő is a fehérvári sírjában.
Három nap múlva első szülött fia Géza,
Tizenegy évesen kerül a magyar trónra.
Fiatal kora miatt az első években,
A tanácsra s anyjára támaszkodni kénytelen.
Az uralkodásban segíti Belos, anyai nagybátyja,
Ki a magyar politikát évekig befolyásolja.
Negyvenhatban visszaszerzi Pozsonyt,
Pár hónap múlva megveri az osztrák őrgrófot.
Ebben az évben tizenhat évesen megnősül,
A kijevi fejedelem testvérét Fruzsinát veszi nőül.
Negyvenhét nyarán, az ország területén,
Átvonul Konrád és Lajos, a keresztesek élén.
Ötvenkettőben a kijevi fejedelemnek segített,
Vissza kellett szerezni a fejedelmi címet.
Ötvenhét márciusán testvéröccse István,
Frigyes támogatásával a koronát akarván.
A német csapatot Géza leverni kényszerül,
István herceg, ekkor a német udvarba menekül.
Innen megy tovább, Bizánc a végső állomása.
Hatvanegyben Géza, Sándor pápa hódolója.
Ezeregyszázhatvankettő május harmincegy,
Fiatal lelke az Úrhoz ezen a napon megy.
Második Géza földi maradványát,
Székesfehérvárra királyi sírba szállítják.
A korabeli krónika és tudósító azt írja,
Az országot ekkor másfél millió ember lakja.
Budapest,2009.február.23 Albert Ferenc