OLDÁS...
Mióta elmentél
az ősz is
csak nekem virul,
émelyítő melegének íze
számba tolul...
új íz ez nekem
még fojtogat!
de a lágyan hulló csillagok
'mik betemetnek
érintésed idézik,
viruló kék szemed igéje
minden
mit itt hagytál nekem...
árva rózsafejeket
-menetelnek előttem-
bódult életükkel fizetnek
csak hogy bennük is téged
lássalak...
Az égről leszakad egy fénysugár
bebújva kabátom melegébe
átölel...
szereteted érzem!
békéd éled bennem
kezed most elengedem
de melegét magammal viszem...