A bús magánnyal gyötrelmes párban járom
kudarc sikátorok kesernyés köveit,
odavetett üres szavaid koldulom,
filléres álmoknak kietlen terein.
Lelkedet idézem kócos mozdulatban,
Szívedet dobbantom földi csillagokban,
Hangodat kiáltom szürke perceimben,
Hiányod siratom egész életemben.