Van két ember
kik jó barátok,
s az én szívemhez is
közel állnak.
Ám - e barátok
gyakran összevesznek,
mert hogy egymásra
mindig megsértődnek.
Olyankor – olyanok,
mint két gyermek,
kik folyton csak
feleselnek, s igen
nehezen békülnek.
Aztán hirtelen
a közelben segítséget
kérnek ketten.
Mint gondoltok,
elsőként ,segíteni
kik jelentkeznek?
Hát persze, hogy
e - két illető!-
Haragjuk elszáll, s
máris összefognak Ők,
Mennek hogy kik
bajba jutottak , mielőbb
segítséghez jussanak.
S ha a segítséget megejtették,
a veszekedésükre nem is
emlékezvén , elvannak
egymással újra.
S hogy összevesznek –e még?
Ki tudja? De ha
összevesznek is
kibékülnek ,
mert a szívükben
ott él mindig
a szeretet.!