Galamb és vércse
Írta: majus Dátum: Március 04 2009 11:45:13
Z
Szárnya szegetten, galamb
Lelkem érted, érted szól!
Teljes hír
Nap ébred, elküldi az éjt,
Sugarával melenget, földre
Csókot hint, ébredj gyermek,
Ébredj ki alszik, ébredj,
Ébredj mind!
Ébredek, elszántan, galamb
lelkem szeretni Téged is kész!
Ragyogj, ragyogj napsugár,
Nincs vész, harmatot,s minden
Csepjét, könnyet arcokról elűzted.
Udvaromba látogató téved.
S ha félnék, nem kiáltanám,
Oh, vércse kering!
Fejem felett szitál,
Szárnyaival árnyat vet!
Szárnya szegetten, galamb
Lelkem érted, érted szól!
Oh! Jaj!-csendet,vész nagy.
Intrikát szőnek.
Látod-e ott a szörnyet?
Galamb lelkem ki sziklává
mered, s vércse komám
Rá telepszik. Kiáltsam?-repülj,
Repülj, vitorlát bonts?
Ne lopd el tőlem a napot!
Galamb lelkem, ki sziklává
Mered, rajt fejét üti holmi rés,
Gyengeség nedve szivárog.
Iszap nem ül homlokomon,
Mint féreggel telt verejték.
Vércse komám, hiába árny,
Hívsz segítségül ármányt.
Kősziklává meredt lelkemen
Mi rés terem, hajszál vékony,
Kristályvíz csörgedez.
Kristályvíz csörgedez,
Minden csepje égszínkék.
Hiába sötét árnyék.
Vércse komám mondom
Néked, hess, hess!