Jegyzetek (egy levél margójára) próza
Írta: LouisdelaCruise Dátum: Március 09 2009 16:32:43
H
Éjben szunnyadó arcod tollpihével cirógatom s álmaimban, álmod leszek én;
Teljes hír
Az első
Éjben szunnyadó...
Éjben szunnyadó arcod tollpihével cirógatom s álmaimban, álmod leszek én;
- testedre rózsaszirmot szórok, majd igazgyöngyként szőlőszemet gurítok hátad közepén, míg alant, hasadékán el nem tűnik az, hogy ajkam lelje gyümölcsét - e pajkos játékunk, kéjes szenvedély.
- Óh, a pajzán pásztoróra, hol az idő ólompercekbe fúl, s hogy vánszorogva hív az éj, új, és újabb szeretkezésünk!
- Lelkünk már összeforrt, s testi kínt kíván,
- éljük hát e hamvadatlan gyönyört, már minden éjszakán!
Karjaimba zárva, egy Angyal pihen...
- arcán halovány mosoly s viszont ölel;
- Álmát látom, Nap fürdeti arcát, vágya a messzi, a távoli Másvilág!
Most harmat cseppen szeméből, míg a hajnal átölel s forrunk egy testben egy lélek, míg e Világ ránk nem lel ...talán!
Óvlak, védlek, - titkod, titkom marad, titkolt, hű hercegnőm, csak szeress szenvedéllyel!
Ne félj, nem bántalak, s ha bármi is jön, maradok melletted, - ezt megígérem!
Mert ha bősz farkasként is tép az élet, sem hagylak, hogy marjon, -
legyek inkább én a konca, csak hogy haragja s indulata csillapodjon!
- Mert az életemnél is többet érsz már nékem!
20080902
Louis De La Cruise
Minden jog fenntartva!