Jegyzet (egy levél margójára) próza
Írta: LouisdelaCruise Dátum: Március 10 2009 17:04:56
M
Az illatok hazája, a szeretett Másvilág, hol minden gyarló, minden szende s szűz,
- egyszer ráhibáz!
Óh, a mennyei manna, a mézédes gyümölcs, mely megannyi embert romlásba dönt!
Teljes hír
A második
Mezítelen testünk
Mezítelen testünk befedi az csillagos éj, amott nyugaton a kíváncsi Hold figyel hunyorogva, résre nyitotta szemét!
Újhold kacsint e világra.
- Sóhajt egy könnycsepp, - vágylak, ne menj még Angyalom!
- Ajkam válladra cseppen érezni bársonyát, majd lejjebb, - csókom áztat kebleid, s rózsás bimbóját, - míg remegő válaszod
- "Ne még", - majd lesütöd szemed!
- Óh, az a vad szenvedély, hol a csermely patakba fut, hová vágyam kívánkozik, s 'tán valaha majd eljut.
Érintem tested megannyi domborulatát, lankás lejtőit, s rejtélyes csodáját.
A vágyak szigetét, mi igéz minden férfit, s a viszont cirógató női kéz hatotta vágyott szenvedélyét, mely feszíti, s csodálná, tested rózsakertjét!
Az illatok hazája, a szeretett Másvilág, hol minden gyarló, minden szende s szűz,
- egyszer ráhibáz!
Óh, a mennyei manna, a mézédes gyümölcs, mely megannyi embert romlásba dönt!
Kívánlak érinteni minden nap, minden éjen,
s éjek hajnalán, - ...
Reggel füledbe csókom súgni, suttogni szerelmem, hogy téged, csak téged szeret már!
S ha elmégy, vágyni a percet, míg jöttöd visszaér, vágyni újra, ... - újra és újra,
- a mosolyod, hangod s szemed íriszét!
...csak még és még, ...és még!
Az érintést, a karod, mely átölel és ajkad suttogni, hogy engem soha nem felejt!
Már örömöm s boldogságom csak néked terem
- kedvesem!
20080902
Louis De La Cruise
Minden jog fenntartva!