Lehulott minden falevél
Írta: jocjo Dátum: Március 13 2009 08:35:19
Z
Az emlékekre a felejtés hoz árnyat,
S ősz hajunkon a lebukó nap vet ágyat!
Teljes hír
Lehulott a fákról az őszi levél,
S a kopasz ágak között kószáló szél
A múltról már semmit sem mesél.
A szép végleg elmúlt, emléke lassan kihűl,
De szívünkben az ifjúság madara még repül!
Néha megpihen a régi emlékeken,
Majd átrepül néhány évtizeden!
Lassú szárnyalással keresné a helyet,
Ahol az ősz haj a sötétek közt nem idegen,
Ahol az aranyló napsugár cirógat még szelíden!
Viharos idők, ifjúság és reménybe vetett erő
Eltakar benneteket a sok-sok fátyolfelhő,
De szívünk madara bontogat még szárnyat!
Az emlékekre a felejtés hoz árnyat,
S ősz hajunkon a lebukó nap vet ágyat!
Szívünk madara alacsonyan, de repül,
A hosszúra nyúló őszben hangja még csendül,
S messze, előre tekint a készülődő télre,
Tapasztalataival vár még a követőkre,
Aztán fáradtan leszáll nyugodni a fészkére!
Pécs, 2008-10-27