Még fájnak a mozdulatok.
Kísértenek az emlékek.
Testemben romok a sejtek.
Lecsillapít a nyugtató,
de a kín az így is elér!
Fehér szobában is elér!
A sarokból rám néz a görcs.
Azon tűnődik; jöjjön-e?
...Testem cirógatja keze.
Majd csendesen belém hatol.
Én megszűnök csendben lenni.
Jó lenne már menni,...menni!
1991.