lágy szólamok
tarka trillák
csengő bongó
aforizmák
mély sóhajtó
futamok
a gordonkán
hárfa húrjain
pengő ritmus
doboló ujjak
táncolnak
az izgalom
ájult pillanatán
megszökve
az alkony
hanyatt dől
a bezárt ablakon
mérgében
magára húzza
vörös köpenyét
a néma balkon
hiába várom
hogy
majd táncra kér
a fáradt őszi szél
magányosan
hintázik
a hintaszék