mutasd magad,
ha makacs markú magányod
lelked legmélyéig lejár
ha réges-régi romokból
röpke reményed sem marad
mutasd magad
mutasd magad
ha örök örömök törött
bűne beléd barázdát vág
ha vadul vacogó vágyad
éjente az égig dagad
mutasd magad
mutasd magad
ha szép és szilaj szelekkel
bárkád bátran birokra száll
ha orkán ordít odakünn
de benned béna bú fakad
mutasd magad
mutasd magad
ha édes égi érzelem
égő szíved színig szűri
ha hangos haragtól holnap
megint űzött s üres marad
mutasd magad
mutasd magad
ha csended csacska csermelye
zúgó zuhatagban zihál
ha híresen harsány hangod
a teli torkodon akad
mutasd magad
mutasd magad
ha a szertelen szerencse
várt vágyakat valóra vált
ha sótalan sovány sorsod
izzadt inget irhádra rak
mutasd magad
mutasd magad
ha két-két kövérkés könnycsepp
szemed szögletére szökken
ha zuhog zengő záporként
s szemedből szüntelen szakad
mutasd magad
mutasd magad
ha már-már minden mást mutat
mit szokottként szidsz és szeretsz
ha hited hátrál hibádtól
s szitok-száddal szinkron szalad
mutasd magad
mutasd magad
ha gyönyöröd gyöngyfüzére
szökött szemenként szétgurul
ha kőből kapod kezedbe
de szétreped és széthasad
mutasd magad
mutasd magad
ha koldus kenyér kegyelme
s szerelmi szomj szádban szárad
ha szerelmed szeplőt számlál
tisztasága sárba ragad
mutasd magad
mutasd magad
ha utolsó útra utal
a hideg halk hangú halál
ha kegyetlen kent kaszája
nem mutatná messzi utad
magad mutasd