Édesanyám
Írta: Kozos Versiras Dátum: Augusztus 14 2007 05:17:34
Édesanyám maradj sokáig velem még!
Nem akarok feln?tt lenni, nem és nem!
Teljes hír
Édesanyám
Emlékeimb?l kitörölte az id?,
Csak érzem valahol sejtjeimben lüktet
Csecsem?korom összesimuló szeretete,
S közös fájdalomból e világra születésem.
/Helen Bereg/
Az én jó anyám, kinek a szívében
Mindig ott vagyok, már id?sebben is
Hisz felettem is eljárt már az id?.
De a szívében én, még mindig gyermek vagyok.
/Júlia/
Az én Édesanyámnál nincs szebb e világon,
Gyönyör?, mézsz?ke haját ?szre festette az id?,
Csodálatos, vakító kék szeme is homályos már,
De óvó, félt? szeretete örökre az enyém maradt!
(Gyöngy)
Imádom ?t, hisz ? az ki életet adott.
Nevelt s oktatott, hányszor ült az ágyam mellett
Ült s beszélt megbocsájtón. ? tanított imádkozni s élni az életem.
? az én anyám s én ?t nagyon szeretem.
/Júlia/
Neki az vagyok, kiért mindent megtett,
Ha kellett, álmatlanúl virrasztott az ágy felett,
Utam egyengette, terhemet, de sokszor levette,
Gondom, bánatom, ha volt, mindíg megérezte
/Dóra/
Öreg s reszket? kezével oly jó, ha megsimogat.
Ami fáj is enyhül talán, s tudja, hogy így könnyebb az életem.
Oly jó az, hogy ? még itt van én velem.
Vele együtt teljesebb az életem.
/Júlia/
Édesanyám maradj sokáig velem még!
Nem akarok feln?tt lenni, nem és nem!
Nem feledem a szép, boldog gyerekkort,
S ha valami bánat ér, ebb?l merítek er?t!
(Gyöngy)
Hiába n?ttem fel sz?kségem van rád,
S ezt meg kell értened, ne akarj még menni
Ne hagy itt engemet, nem lesz er?m
A harcaim nélküled vívni meg.
/Júlia/
Szabadvers - Csak azt írd, amit a szívedben érzel