Fájdalmasan tör Feléd a vágyam,
Mint a vulkán drága Kedvesem,
Életkapun dörömbölnék lágyan,
Innám csókodat szerelmesen!
Elmerülni hűvös patakodban,
Megpihenni Bőröd bársonyán,
Csiklandozó kéjben megfürödni
Életünknek minden alkonyán.
Spirálködök forró ölén fekszel,
Felém tárulsz, akár a rózsa szirma,
Az őrjítő vágy arca elpirul ma,
S a könnyes öröm kertje úgy virulna,
Izzik a gyönyör tüzes csarnoka,
Még fenn a Nap. Mikor lesz éjszaka?
1991. július 22.