A kertben áll egy vadcseresznyefa,
Dacolt a viharos évek múlásával.
Törzse az erős szélben többször kitört,
De a friss hajtás mindig kinőtt!
Ma már sokágú lombos fa,
Több vadgalamb is szívesen lakja.
Tavasszal mindig gyönyörűen virágzik,
Virágokból kis, piros gyümölcs születik.
Madárcseresznye, a madarak kedvence,
Mondja az öreg szomszéd sietve.
Gazdák közül is sokan szeretik,
Kellemesen fanyar ízét kedvelik.
A lehulott érett szemeket
A fa alatt rigó is csipeget.
Addig tart a gyümölcsszüret,
Míg őszbe fordul a természet.
Idén korán vége lett a nyárnak,
Melynek szárazsága tizedelte a fákat.
De ez a vadcseresznyefa
A nehéz próbát ismét kiállta!
A színesedő maradék levelek között,
Mint sok hópehely ismét virág költözött!
Néhány rózsaszínű a fehérek között,
Az őszi másodvirágzással a fa pompába öltözött.
Pécs, 2007-09-14