V.LÁSZLÓ KIRÁLY
1445—1457
Amikor megszületett apja már nem élt,
Viszont édesanyja tőle sokat remélt.
A Szent Koronát Visegrádból ellopatta,
Dénes érsekkel Istvánt megkoronáztatta.
Újlaki és Garai bárók jelen voltak,
És ott kellet lenni Cillei Ulrik grófnak.
Négyszáznegyvenben május tizenötödikén,
Fehérvárott minden szabályosan történt.
A köznemesség viszont ezt el nem ismerte,
Ezért anyjával Pozsonyba kellett szöknie.
Mikor Ulászló meghalt a várnai csatában,
A nemesség nem volt biztos halálában.
Ezért az országgyűlésnek kellett dönteni.
Ötödik Lászlót királyként el kell ismerni,
Az esetben, ha Ulászló nem térne haza,
Negyvenhatban, május harmincadikára.
Miután Ulászló nem tért meg Budára,
Elismerték Lászlót, mint magyarok királya.
Harmadik Frigyeshez mentek a küldöttek,
Kire édesanyja bízta a gyermeket.
Miután Erzsébet meghalt negyvenkettőben,
Frigyes az anyának adott szavához híven,
A gyermekkirály kiadását megtagadta,
A küldötteket mind kiutasította.
Ezért az országgyűlésen hozott határozat,
Hunyadit kinevezi, magyar kormányzónak.
A csehek is döntöttek, választott vezetőnek,
Podjebrád Györgyöt megtették régensnek.
Négyszázötvenkettő, március elején,
A külhoni rendekkel összeszövetkezvén,
A cseh és osztrák tizenhatezres sereg,
Kíséretével együtt, körbevette Frigyest.
Történt ez, amikor Bécsújhelyre ért,
Cillei Ulrik gróf jelentkezett Lászlóért.
A tizenhárom éves királyt Frigyes átadta,
A túlerővel szemben nem volt választása.
November tizenegyedikén László döntése,
Bécsben legyen most az országnak gyűlése.
Nagyszámban a rendek meg is érkeznek,
Ámbár némelyek keveset ugyan, de késnek.
Hunyadi János is, kinek megszűnt tisztsége,
Viszont megvan az újabb kinevezése.
Mostantól ő a királyi főkapitány,
A királyi jövedelmek felett is ő áll.
Ötvenháromban Lászlót Prágába viszik,
Lényegében majdnem fogolyként kezelik.
Hunyadi János kezében a hatalom,
Megerősíté őt kilenc uradalom.
Akik egyenlőre szövetséget kötnek,
Majd így egymásnak mindenben segítenek.
Közben Cillei László közelébe fér,
Megkezdődik a harc a hatalomért.
Kibékülnek a főurak kérésére,
Sor kerülhet egy családi szövetségre.
Hunyadi Mátyást és Cillei Erzsébetet,
Összeházasítják, de különtartják őket.
Mátyás megy zálogba Prága városába,
Erzsébet pedig Vajdahunyad várába.
Sajnos itt a várban hamarosan meghal,
De ez akkor már senkit nem zavar.
Négyszázötvenöt, február hatodikán,
Ötödik László először jelent meg Budán.
A fogadtatás hűvösnek mutatkozik,
Ezért úgy döntött, Bécsbe visszaköltözik.
Ezernégyszázötvenhat, augusztus tizenegy,
Hunyadi a törökkel hatalmas harcot kezd.
A római pápa felhív minden keresztyént,
Imádkozzon mindenki a magyar seregekért.
Nándorfehérvárott a nagy ütközetben,
Döntő csapást mérnek a török seregekre.
Oldalán a szerzetes Kapisztrán Jánossal,
Ki jött saját toborzású paraszttal, diákkal.
Ekkoron rendelik a déli harangszót,
Mely a mai napig állít nagy mementót.
Hunyadi nemsoká meghalt pestisben,
Kapisztrán János is hamarosan követte.
Az októberi futaki országgyűlésen
Döntöttek, a kormányzó, Cillei legyen.
Hunyadi László is részt vesz a gyűlésen
Ki Mátyásnak az édestestvére lészen.
A királyi vagyonnal ő el nem számol,
Fehérvárat adja, mit családja birtokol.
László így érkezik Nándorfehérvárra,
Hajóját a Dunán már egy sajka várja.
A királyt, Cilleit, pár urat a várba hívnak,
A fegyveresek előtt zárják a kapukat.
Másnap Hunyadi László és Cillei Ulrik,
Valami módon szóváltásba keveredik.
László ekkor megöli Ulrikot kardjával.
Megbeszéli tettét a fiatal királlyal,
Kinevezi ekkor őt főkapitányának,
Majd veszik az utat ismét Budának.
Útközben, Erdélyben meg kellett, hogy álljon,
Hunyadi János özvegye, ki élt Temesváron,
Megesketé a fiatal László királyt,
A Hunyadi fivéreken bosszút nem áll.
Így hát megesküdött Szilágyi Erzsébetnek,
Hogy Cillei Ulrik halálát nem bosszulja meg.
Ezek után mégis Budára hívta őket,
Lászlót, Mátyást és néhány hívüket.
Miután mindnyájan Budára érkeztek,
Egymás után börtönbe vetteti őket.
Az esemény felkorbácsolta az érzelmeket,
Ezért Erdély polgárháborúval fenyeget.
A királyi tanács hamarosan kimondja,
Gyilkossággal, hazaárulással vádolja.
Ezért Hunyadi László lakoljon halállal,
Sújtson le a bakó hatalmas bárdjával.
Budán a Szent György téren lesújtott a bárd,
Egyszer, kétszer, háromszor, és nem okoz halált.
A nép ekkor felzúg, kegyelemért kiált,
De mindez nem hatja meg László királyt.
A bakó bárdja negyedszer megint lesújt,
Ettől Hunyadi feje, most már porba hullt.
Mátyás megmenekül rajta bosszút nem áll,
De reája Prágában súlyos rabság vár.
László ötvenhétben készül menyegzőre,
Az ara Magdolna, a franciák hercegnője.
Mikor párja megérkezik az esküvőre,
László rosszul lesz jó nem látszik belőle.
A betegség három nap alatt elvitte,
Gyanakodnak mérgezésre, bubó pestisre.
Mások szerint fehérvérűség végzett vele,
Tizenhét évesen, így ért véget élete.
Tetemét magyar földre, vissza nem hozták,
Prága városában felravatalozták.
Eltemeték őt az idegen cseh földben,
Reneszánsz ifjú lelke, nyugodjék békében.
Budapest,2009.március.19 Albert Ferenc