Mit akarok a hideg kőtől?
Mit kívánok egy forró nőtől?
Mit várhatok a bércek ormán
oszladozó köd-felhőtől?
Borzadva nézem életpályám ívét,
s elkerülnek az angyalok.
Ízlelőbimbóim válogatják életem ízét...
Szeszélyes sors,tied vagyok!
Lázadó lelkem egy falat kenyér,
tágulhat idő,s a tér,
egy csínos alkat,bájos orca,
már szívembe belefér.
Mint vashoz ha mágnes közelít...
A térerő megnő.
Ha közel van hozzám,
szinte vonz ez a Nő!
Viszonyunkra legjobb példa
a sinpár,bár együtt fut,
nem találkozhat....
csak látszólag érintkezik néha.
Nem szerelem ez,csak áldozat.
Hiába!Erős a kísértés!
Bűnbánó lelkemnek
nem ez a kárhozat.
Bár felismerem ezt az érzést,
magamban feldolgozni
mégsem tudom...
Sem a választ,sem a kérdést!
Mit találok egy hideg kőben?
Mit érzek egy forró nőben?
Mit keresek a bércek ormán
oszladozó köd-felhőben?!
1990.