HUNYADI JÁNOS KORMÁNYZÓ
1446—1452
Hunyadi János, hevesvérű ifjú nemes,
A katonaságot Újlakinál kezdte meg.
Huszonnyolcban a királyi udvar vitéze lett,
Ez időben veszi nőül Szilágyi Erzsébetet.
Zsigmond fia ő, szólt a mende-monda,
De bizony ezt senki alá nem támasztja.
Régi becsületes oláh család sarja,
Apját emelték magyar nemesi sorba.
Zsigmond mellett harcol nagyon sok csatában,
Kitűnik hamar vitézsége és bátorsága.
Köznemesi sorból hamar emelkedik,
Mígnem főnemes lesz, nőnek birtokai.
Mikor Zsigmond meghal négyszázharminchétben,
Albert osztrák herceg lépett helyébe.
A török betört Erdélybe, harmincnyolcban,
Többezer foglyot, húrcolt magával onnan.
Hunyadi karrierje innentől kezdődik,
A Bánság védelmét kezébe helyezik.
Mikor Albert király Titelt már elérte,
A magyar sereget vérhas tizedelte.
A király is a járvány áldozata lett,
A törököt leverni Hunyadinak kellett.
A Jagelló Ulászló jött Albert király után,
Ki a Hunyadi birtokot bőven szaporítá.
Feladata most a déli határ védelme,
Erre szinte rámegy egész jövedelme.
Első sikereit negyvenkettőben aratta,
Mikor a törököt Erdélyből kizavarta.
Negyvenháromban, az első hadjárata,
Végig a balkánon és behódol Szófia.
Verte a törököt, várakkal nem időzött,
Egész Európa az ő sikereiben fürdőzött.
A török szultán már sarokba szorítva,
Félti birodalmát, békéről tárgyalna.
Megalkusznak, utána megkötik a békét,
De Ulászló király felrúgja az egyezményt.
Négyszáznegyvennégyben, a várnai csatában,
A király halott a serege szétszórva.
Súlyos vereséget kellett elszenvednie,
Hunyadinak is nehéz volt megmenekülnie.
Mivel meghalt Ulászló a vesztes csatában,
Ötödik László lett a magyarok királya.
De ő még kiskorú uralkodni képtelen,
Döntenek, a kormányzó Hunyadi legyen.
Ezután következik az újabb hadjárat,
Hunyadi úgy érzi, hogy most bosszút állhat.
Felkerekedik úgy húszezres sereggel,
Szemben a török, százezer fegyveressel.
Ezernégyszáznegyvennyolcban, Rigómezőnél,
A hatalmas csata borzalmas véget ér.
Közrejátszott tán, az oláh vajda árulása,
Bekövetkezett a magyar sereg pusztulása.
Hunyadinak sikerült megmenekülnie,
Vigyázott ne kerüljön a szerbek kezére.
A török viszont nyomul rendületlenül,
Konstantinápoly is a kezére kerül.
Betörnek a seregek Szerbia földjére,
Barankovics fejedelem jön magyar földre.
A török egyenesen tart Nándorfehérvárnak,
Hunyadira most súlyos gondok szállnak.
Négyszázötvenhatban, indul a török hadjárat,
Az egész országban toborozzák a katonákat.
Általános felkelést hirdetnek a rendek,
A telekkatonaságból is sereget szerveznek.
A pápa felszólítja a keresztyénséget,
A keresztes háborúból vegyék ki részüket.
A magyar délvidéken egy ferences szerzetes,
Kapisztrán János is sereget szervezett.
Jöttek parasztok, diákok és kézművesek,
Kapával, kaszával, vellával a kérges kezűek.
A török túlerő úgy tízszeres lehet,
Hatalmas ágyúik félelmet keltenek.
A pápa mindenkit imádságra szólít,
Egész Európa a harcosokért szorít.
Érkezik Hunyadi a felmentő sereggel,
A török flottát megsemmisíti kis dereglyékkel.
Közben a török ostromlá a vár falát,
Már-már kitűzi lófarkas zászlaját,
Mikor Dugovics Titusz ezt észrevette,
A törökkel magát a mélybe vetette.
Látják ezt a védők, új erőre kapva,
Felbőszülve aprítják a törököt újra.
A fő erőket két oldalról támadják,
Hunyadi egy oldalról és másról Kapisztrán.
Hullanak a törökök akár csak a legyek,
Győzelmet aratnak a magyar seregek.
A hír hallatán megszólalnak a harangok,
A keresztyének imája meghallgattatott.
Ennek a győzelemnek emléket állítva,
Szól minden délben a templomok harangja.
Európa örül a fényes győzelemnek,
De hamarosan pestis járványok kezdődnek.
A szultánt megverte, de rajta pestis győzött,
Amivel nemsokára ő is fertőződött.
Még ezévben meghalt a volt kormányzó,
A magyar nép gyásza soha el nem múló.
Felesége és társa Szilágyi Erzsébet,
Szült néki korábban két fiúgyermeket.
Hunyadi Lászlót és Hunyadi Mátyást,
Jóravaló igazhitű bátor két daliát.
Budapest,2009.március 20. Albert Ferenc