Holtak harca
Írta: Henkee Dátum: Augusztus 14 2007 13:04:55
Gonoszságba burkolt ármánykodásokat;
Ily éjen hitetlen,b?sz zsarnokok kelnek,
Teljes hír
Dermeszt?,sötéten gomolygó éjjelen,
Mikor a Hold is elbújik felh?k közé
S kutyák vicsorognak,ugatnak rémesen
Vagy húzódnak vackukba zárt kapuk mögé,
Érezve lelkükben közelg? háborút,
Természetfeletti összecsapásokat,
Kiapaszthatatlan nagyságú bút,borút,
Gonoszságba burkolt ármánykodásokat;
Ily éjen hitetlen,b?sz zsarnokok kelnek,
S világ folyásából jogot követelnek.
Nem félnek varázslatot és b?völetet,
Zsoldoasi árnyékruhás Gonosz Úrnak,
Szörny? félelmünkb?l er?t merítenek,
Emberszívbe gyülölet-szilánkot fúrnak.
Kihasználva gyönge,gyáva jellemeket,
Vagy megnyugtatva b?nös,vétkes lelkeket
Gy?jtenek össze rabszolga-szellemeket,
Örökös fogságba taszítva ezeket.
Uralkodni,parancsolgatni kívánaak,
Balszerencséjére sanyarú világnak.
Id?határán egymást váltó napoknak,
Ujjongva gy?lnek össze rémiszt? lények,
Szürke,temet?i mészk? sírlapokban,
Hol oszló,b?zös holttestek enyésznek,
Libegnek áttetsz? szellemi alakban,
Fekete körvonalak éle tébolyul,
Ritkán megnyert csatáik által néhanap,
A földön él?k törvénykönyve felborul.
Halál,borzalom,kínok,ijeszt? h?ség,
E b?n hajcsároknak gyilkos gyönyör?ség.
De nincs minek ellentéte nen létezne,
Mit?l minden fogalom ne függne folyton,
Szegény-gazdag,rútság-szépség,bolond-eszes,
Boldogok szívében leülepsz? gondok.
Ragyogó rés nyílt viharos felh?k között
S felt?nt tündökl? égi-lépcs? korlátja,
Örz?-véd? halotti sereg özönlött,
Világi érzések egyensúly oltárja.
Földi életben jóságos,szelíd lelkek
Voltak,kik most Öröm-fohászt énekelnek.
Összecsapott föld alatti s fölötti lét,
Hatalomért küzd a Jóság és Gonoszság.
H?s leveg?vel elküldött átkok,igék,
Harmóniával kevered? álnokság.
Ez a mi titkos örökségünk Emberek!
Es?s éjszakákon távolról ez dörög,
S ha betelt óránk,íme a szent kegyelem
Melyért haldokló lelkünk buzgón könyörög.
Üreges szem? vagy fehérleples holtak?
Rajtunk áll a dolog!Kezünkben a holnap!