MÁTYÁS KIRÁLY
1458—1490
(I. rész)
Négyszázötvenhétben meghalt ötödik László,
Még erősen forr az ország a Hunyadi láztól.
Melynek pártja élén áll Szilágyi Mihály,
Elfoglalták Erdélyt most Budának tartván.
Ezen hatalmas erőnek eleget téve,
Úgy dönt az országnak összejött gyűlése,
Hunyadi Mátyást választják királynak,
Szilágyi Mihályt pedig kormányzónak.
Szilágyi Erzsébet, a Hunyadi fiúk anyja,
Gyászolja Lászlót, és Mátyást meg siratja.
Ki rabságban él most is Prágának várában,
Talán váltságdíjért kiszabadul mostan.
A díszes küldöttség elindul Csehországba,
Ezernégyszázötvennyolcnak, januárjában.
A kialkudott váltságdíjért Mátyás szabad,
Ezért most Buda felé veszik az útjukat.
Eme küldöttséget Vitéz János vezeti,
Szép számban itt vannak Hunyadi hívei.
Esztergomnál átkelnek a befagyott Dunán,
Éljenző emberek közt lovagolnak Budán.
Mátyást ugyan megválasztották királynak,
De vele pénz dolgával, fukarul bánnak.
Sőt a haza védelme is az ő feladata,
A nemesség ebből semmit nem vállala.
Északról garázdálkodnak a huszita seregek,
A Bánságba a török csapatok betörtek.
De az országot mindenütt védje meg a király,
A kincstár üres, a zsoldosnak meg pénz dukál.
Mátyásnak a gyámságból is elege vagyon,
Szilágyi Mihály meg, ezt sérelmezi nagyon.
Nem tetszenek néki a király döntései,
Garaival társul, ki Mátyást nem szíveli.
Csatlakozik hozzájuk az erdélyi vajda
Újlaki Miklós, ki Mátyást szintén nem bírja.
A királynak fülébe jutott ez a dolog,
A megtorlásról azonban most lemondott
Jött a hír, a török betört Szerbiába,
Be is telepedett Galambóc várába.
Mátyás ezért rögtön közfelkelést hirdet,
Ő maga vezeti a toborzott sereget.
A török e hír hallatán visszahúzódik,
Mátyás csapatai azért tovább űzik.
A rajtaütéseket be kell fejeznie,
Fülébe jut Szilágyi szervezkedése.
A hírnek hallatára Budára hazatér,
A pártütőknek súlyos megtorlást ígér.
Szilágyi Mihályt rögtön elfogatta,
Világos várába, tömlöcbe záratta.
Ekkor aztán mindenki megszeppent ezen,
Ha már nagybátyjával is bánik ily keményen,
Ezek után mindenki meghúzta magát,
Nem mert szervezkedni, buktatni a királyt.
Mivel fő feladat az országnak védelme,
Szükség van sürgősen egy zsoldos seregre.
A toborzás beindul, kis idő elteltével,
Össze is állott hamar úgy tízezer fővel.
Tagjai lengyelek, csehek, morvák és szerbek,
Harcedzett katonák és jól szervezettek.
Könnyűlovasság, tüzérség és gyalogság,
A nagyhírű, nehézpáncélzatú lovasság.
Később elnevezék fekete seregnek,
Kinek élén állnak hős kipróbált vezérek.
Kinizsi, Báthory, Magyar és Barankovics,
Bajezid, Vlad Tepes Dracula és Jankovics.
Mikor valamely hadjárat került sorra,
A seregnek duplájára nőtt létszáma.
Mátyás így rendelkezett hatalmas sereggel,
A bandériumokkal hetvenezer fővel.
Sajnos a beteges gyenge királyné,
Feladja a küzdelmet, teste a halálé.
Megözvegyült Mátyás, de tartotta szavát,
Mikor elvette Katalint, Podjebrád lányát.
Frigyessel a helyzet még nem tisztázódott,
Ezért vele hatvanháromban megalkudott,
Nyolcvanezer forintért a koronát megkapta,
A szerződés még kitér további pontokra.
Miszerint a török elleni harc közös,
És ha valamelyiküknél nincs fiú örökös,
Akkor a másik király fiú gyermeke,
Lesz mind a kettő trónnak az örököse.
A szent koronát most már hazahozták,
Székesfehérvárott Mátyást megkoronázták.
Hatvannégy, március huszonkilencedikén,
Ez a nap az országban nagy ünnep lévén.
Ezek után elkezdi átfogó reformját,
Fel kell tölteni a kiürült kincstárát.
Felülvizsgáltatja az adók rendszerét,
Új adókat vet ki, törli a meglévők felét.
Hadiadó még a fentieken kívül,
A zsoldos hadsereg igen sokba kerül.
Elkezd veretni új, ezüstpénzeket,
A már meglévő aranyforint mellett.
A garas, a dénár, az obulus mint váltók,
Mind jó ezüstből valamennyi értékálló.
Egy aranyforint az húsz garast számlál,
A húsz garassal egyenlő egyszáz dénár.
A száz dénár értéke, kettőszáz obulus,
A pénzromlás néha igencsak drasztikus.
Változott az újonnan vert pénzérmék lapja,
Rákerült a kisdedet tartó Madonna.
Megjelenik Budán a nyugati kultúra,
Egyre gyarapodik Mátyás könyvtára.
A Corvin könyvtárának oly nagy a híre,
Csak a pápának van ettől több könyve.
Az itt gyűjtött könyveket, azaz Corvinákat,
Minden külföldi vendég is megcsodálhat.
Híres könyveket ő maga is készíttet,
Külön műhelyben másoltatja a Kódexeket.
Az udvara a kultúra központjává lett,
Kedvence a csillagászat és az építészet.
Jönnek költők, történetírók, tudósok,
Szobrászok, filozófusok és orvosok.
Külföldről hozat építő mestereket,
Nagyhírű szobrászokat és festőket.
Újjáépítteti Visegrádot és Budát,
Büszkén mutogatja fényes udvarát.
Az első résznek vége.
Budapest,2009.március 21. Albert Ferenc