Rá kellett döbbennem, le kell zárnom a múltat,
a Nap cirógató fényével be kell engednem az újat.
Évekig hittem benned, bíztam, reménykedtem,
most ezernyi szúrós tüskét érzek szívemben.
Gyáva voltál és maradsz is mindig,
pedig még miattad vagyok most is itt.
Reméltem, hogy lesz még egy szebb holnap veled,
könnyen sikerült elrabolnod megsebzett szívemet.
Kimondhatatlan ürességet érzek legbelül,
a boldogság madara már valaki másnak repül.
Elszakadni talán sohasem tudok teljesen tőled,
néha azért szeretnék hallani felőled!
2009. március 22.