II.ULÁSZLÓ KIRÁLY
1490—1516
Meghalt Mátyás király, oda az igazság,
Imígyen szól a magyar népi mondás.
A trónt és a koronát szánta a fiának,
Az ifjú daliának, Corvin Jánosnak.
Közbeszólt a királyné hatalomvágya,
És a főurak, nemesek nagy kapzsisága.
Előnyös, ha a király befolyásolható,
Így került a trónra második Ulászló.
A királynénak a gyászév még le sem telt,
Már kilencvenben Ulászló felesége lett.
A tanács és a nemesi rendek döntése,
Sor került a hadiadó eltörlésére.
A király olyan törvényeket elfogadott,
Amivel a főurak vagyona gyarapodott.
Mindenre ennyit szól: dobzse azaz jól van,
Mögötte nevettek a királyi udvarban.
Hamarosan kiürült a gazdag kincstára,
Nem jutott pénz a zsoldos katonákra.
Ezért az őt támogató Fekete sereg,
Feloszlott, egy része fosztogatni kezdett.
A fosztogatókat szétverte Kinizsi Pál,
Az alsó magyarországi főkapitány.
Más részük beállott az osztrák seregbe,
Habsburg Miksa hadait megerősítve.
A megmaradók mentek Nándorfehérvárra,
Készültek a vár török kézre adására.
Kinizsi kegyetlenül megölte ezeket,
Így vége lett a híres Fekete seregnek.
Történt ez még négyszázkilencvennégyben,
Eddigre a hatalom is széthullott teljesen.
Szapolyai, Bakócz és Szathmári kormányzott,
Szétzúzták teljesen a mátyási reformot.
Ezerötszáznégyben szélütötte a királyt,
A hatalomba beleszólni semmit nem kívánt.
Jövedelme a réginek csak a töredéke,
A kiadásaira sokszor nem is volt pénze.
Ebédjét többször sátrasoktól hozatta,
Innen ered az a szó, hogy Lacikonyha.
A végvári zsoldosokat sem tudja fizetni,
A végvárak falai is kezdtek omladozni.
Házasságát Beatrixszal érvényteleníti,
A szertartásának formai hibáit említi.
Amit direkt a főpappal úgy beszélt meg,
Az idősebb királyné néki nem tetszett.
Candale-i Anna, most már jöhetett,
A király ezután már ismét nősülhetett.
Ötszázötben a rákosi országgyűlésen,
Határozatot hoznak örökösödés ügyben.
Amennyiben a király utód nélkül halna,
Idegen uralkodó nem ülhet a trónra.
Úgy látszik, e törvénnyel már baj nem lehet,
A kis Anna után, Lajos megszületett.
Sajnos Anna királyné ezután pár napra,
Hamarosan meghal gyermekágyi lázban.
A koraszülött Lajosnak veszélyben az élete,
De az orvosok mindent megtettek érte.
Ulászló a törökkel köti a békéket,
Ötszáznégyben egyet, mi tartott hét évet.
Tízben most ismét köt, ezt három évre,
De már sor kerül az előkészületekre.
Ötszáztizenháromban Szapolyai János,
Portyázó seregeket küld a határokhoz.
Havasalföld és Szerbia területe,
A csapatok feladata ezek ellenőrzése.
Tizennégyben április kilencedikén,
Bakócz érsek kereszteshadjáratot hírdetvén,
A toborzás beindul hatalmas rössel,
Hogy majd leszámolnak végleg a törökkel.
Ezt a feladatot Ferencesekre bízzák,
Kiknek igéjük nem a török elleni uszítás.
Várad környékén Lőrinc pap prédikált,
És központban a nemesi elnyomás állt.
Május elején indul a tizenötezres sereg,
Parancsnoka a székely Dózsa György lett.
Halad a csapat az aldunai határok felé,
Létszámuk már negyvenezer főt elér.
Némelyek egyre-másra kicsaponganak,
Nemesi javakat, kúriát kirabolnak.
Ekkor Bakócz a toborzást leállította,
Dózsát ez a hír nagyon mellbe vágta.
De mégis úgy dönt, folytatja a hadjáratot,
Ezért vezette tovább a keresztes csapatot.
Báthory ispán és Csáky Miklós püspök,
Dózsa elővédjén a Marosnál rajta ütött.
Fékezni akarták a keresztes pusztítókat,
Dózsa ellen vezették a bandériumokat.
A nagylaki várban győztes tort ültek,
Amikor Dózsa Györggyel szembe kerültek.
Megtorlásul Dózsa a várat felégette,
Karó várt a püspökre és a nemesekre.
Dönt, a nemesek ellen fordul most már,
A várakat mind elfoglalta a Marosnál.
Öccse,Dózsa Gergely élén egy csapatnak,
Az északiakhoz megy, kiket szorongatnak.
De Pest mellett Hevesben megverik őket,
A nemesi seregek felettük győznek.
Dózsa egyesíti a parasztcsapatokat,
Ostrom alá veszi a temesvári várat.
De visszatér Szapolyai Bulgáriából,
Hada mintegy húszezer főt számol.
Felmenti az erősségben Báthory Istvánt,
A nemesség az ellentámadást beindítván,
A paraszt seregek a fegyvert leteszik,
Szapolyaiék ekkor Dózsát foglyul ejtik.
Kegyetlen halállal büntetik a vezért,
Tüzes vassal megkoronázzák a fejét.
Megkötik, hajdúi fogukkal széttépik,
Négyfelé vágják és így bitóra kötözik.
Ezután az országgyűlés határozott,
A jobbágyok szabad költözése tiltott.
Uránál kötelező heti egy nap robot,
Jobbágy és hajdú fegyverhez nem nyúlhatott.
Tizenötben, Bécsben egyezség születik,
Ulászló itt a fiának koronát biztosít.
Kötnek Jagelló és Habsburg szerződést,
Mi előírja gyermekük házasságkötését.
Ötszáztizenhat, március tizenharmadikán,
Második Ulászló halála eljött Budán.
Székesfehérvárott hat nappal későbben,
Eltemették a királyok temetőjében.
Budapest,2009.március 24. Albert Ferenc