(35) Szonett Anikónak
Írta: lnpeters Dátum: Március 27 2009 03:56:03
T
Esőverte fenyőfák tövében
Mozgunk fáradt-halkan, tétován,
Teljes hír
Esőverte fenyőfák tövében
Mozgunk fáradt-halkan, tétován,
S a szép emlékek lehelet-ködében
Még ott bolyong az elmúlt délután.
Szemed féltőn pihen meg szememben,
Ontja tüzét, villog rám, vigyáz,
Jólesik pihennem Tekintetedben,
Mert az ösztönöd sohasem hibáz.
Halk szavú drága Anikóm! Virágom!
A szemem tompa, kezem tétova,
Álmok peremén tántorgok tova,
Te örök Éva, Te Édesanya!
A testem ernyed, csukódik a pillám,
S Te cikázol a lelkemben, Te villám!
1991 július 26