NÉHA IGAZAK
Néha igazak a mesék
Pedig mind csak egy emlék.
Egy rózsaszál mi messze jár
Benne van a múlt és a nyár.
Egy szőke édes kisleány
Azt nem is tudom milyen már.
Elkopnak a színek bennem,
De az érzés ott van mindben.
Emlékképek oly kopottak,
Mint a csókok a lopottak,
De a vágy az mégis bennem
Azt én soha nem felejtem.
Harmat ül a rózsaszirmán
Én őt mindig visszahívnám.
Napot, holdat és csillagot
Hagynám helyén, legyen ott.
Régi emlék, megállt idő,
De szép is volt még az a nő.
Ifjú voltam és csak bohó
Úgy elszállt az, mint a sok hó.
Száll az idő egyre jobban
Én is szállok gondolatban.
Találkozunk csillagokban
Ott az égen a magasban.
Emlékszem az öreg holdra
És az első édes csókra.
Ő volt tanunk fent az égen
Azóta is csókját érzem.
ZETA